Első nyitott hely, a nappali fényben is feszengést kiváltó éjjel-nappali Zóna Bisztró volt. Borzasztó minőségű sörrel (Talléros?) indítottuk a hajnalt, még az utolsó helyen is éreztük az ízét...

A belvárosi biliárd-darts-csocsó fellegvár. Azt hiszem 2 korsó is elfogyott, hogy feledjük a Zónát. Nem sikerült...

Újabb minősíthetetlen hely, a Zónából okulva dobozos Gössert kértünk. Marciénak letört a nyitófüle, de a pultos hölgy egy ollós bravúrral kisegített minket.

Marciék hátsó kapujával szemben - tehát hazatértünk. Sokáig ökörködtünk itt, ránk is virradt. Talán már ekkor elhangzott, hogy ezt meg kéne rendesen szervezni, de aztán még 2 évig - Marci felvételiéig - valahogy nem kerítettünk rá sort.